Bemutatkozó

Pár éve még egy elkényeztetett, lusta srác voltam. Fájt a hátam, csak párnával alá póckolt térddel tudtam aludni, és ha azt láttam, hogy gyorsítanom kellene a tempomon, hogy elérjem a buszt, inkább megvártama következőt.
Nem szerettem magam, utáltam tükörbe nézni, a legnagyobb örömöt a pizza zabálás okozta. De ha ez még mind nem lenne elég, az élet is keményen próbára tett a magánéletben.
Persze álmodozó voltam, csak hogy ezen a szinten meg is ragadtam. Vártam, hogy majd jobb lesz.
Nem nagyon lett. Közben arra jöttem rá, hogy a sok baj, megeszi a kapcsolataimat, borongóssá teszi a napjaimat és odajutottam, hogy egy fabatkát sem érek, se én se az álmaim.
Úgy éreztem, teljesen mindegy lenne, mit csinálok, kevés vagyok hozzá.
Ebbe nem akartam belenyugodni. De az álmaim nagyok, szinte világmegváltó ötleteim voltak. (és vannak :))
Tudtam, hogy ennyi önbecsüléssel, hittel, akaraterővel és kitartással, az egészből semmi nem lesz semmi.